Acél és energia

Acél és energia

Az orosz-ukrán háború óta tudjuk, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva az energia áraknak. Ez szeretett iparágunkban az acéliparban talán még inkább érzékelhető. A késztermék árának megközelítőleg 20%-a az energia. Amennyiben az energia ára a duplájára nő, óhatatlanul is hozza magával az acél drágulását.

Az EU intézkedései

Az Európai Bizottság 2024 júniusáig hosszabbította meg azt a programot, ami lehetővé teszi az EU országok számara, hogy segítséget nyújtsanak az energia áremelkedés által érintett vállalatoknak.

Ez ideiglenes lehetőségeket teremt, hogy az Uniós országok pénzügyi ideiglenes pénzügyi támogatást nyújtsanak a termelő vállalatok részére. Azonban ez nem nyújt a jövőben védelmet a cégek számára. Az Unio elsődleges célja a zöldítés, ami felülírja a gazdasági és versenyképességi megfontolásokat.

Jelenleg az EU rendkívül sebezhető energetikai szempontból (is) amire valljuk be nem segített az atomerőművek bezárása. Lásd Németország, ahol az összes atomerőművet leállították.

Az Európai Bizottság november végén javasolta az európai villamosenergia-hálózatokba történő beruházások növelését (Hálózati cselekvési terv). A becslések szerint az EU villamosenergia-fogyasztása 2030-ig nagyjából 60%-kal fog emelkedni.

Ebben az évtizedben Európának 584 milliárd eurót kellene befektetnie az elosztóhálózatok korszerűsítésére, mivel majdnem a felük elmúlt 40 éves. És itt jelenleg csak az elosztó hálozatokról beszélünk, arról, hogy miként és milyen módon lesz ez az energia megtermelve és tárolva még nem is beszéltünk.

„Európa csak akkor tudja biztosítani energiabiztonságát és teljesíteni éghajlatvédelmi célkitűzéseit, ha energetikai infrastruktúránkat úgy bővítjük és fejlesztjük, hogy az alkalmas legyen a szén-dioxid-mentesített energiarendszerhez. A hálózatoknak eszköznek, nem pedig szűk keresztmetszetnek kell lenniük a tiszta energiára való átállásban” – jegyezte meg Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa.

Németország

Az energiaárak visszafogását nem hosszabbítják meg 2024 márciusáig. Ez súlyos vitát váltott ki a koalíciós partnerek között.

Miután egy bírósági ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a fel nem használt koronavírusalapokból a Klíma- és Átalakítási Alapba (KTF) átcsoportosított 60 milliárd eurót jelentősen megnehezítette a német kabinet mozgásterét, hogy segítséget nyújtsanak a vállalatok számára.

Nem véletlen, hogy a magas inflációs környezet, és a magas energiaárak miatt szinte megfagyott a beruházási kedv. Míg márciusban az Ifo intézet 5000 német cég bevonásával készített kimutatása szerint 21,4 volt a szám most ez 6,8 2024-re vetítve.

Ez jelentős probléma, hazánknak is aki szinte egyoldalúan a német ipar kiszolgálására épített évtizedeken keresztül.

A Kínától való függés csökkentésére és a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítések részeként Berlin idén júniusban bejelentette, hogy közvetlen támogatást nyújt a napelemgyártó kapacitások létrehozására. A programra mintegy 2,5 milliárd eurót irányoztak elő. Az összeg felét a szövetségi kormány az éghajlatvédelmi alapon keresztül biztosította volna.

Lengyelország

Decemberben a lengyel szejm úgy döntött, hogy 2024-ben hat hónapra befagyasztja az áramárakat. Az energiaárak befagyasztásának költségeit 16,5 milliárd PLN-re becsülték, amit a COVID alapból kívánják finanszírozni.

Jelenleg Lengyelországban az egyik legmagasabbak a villamosenergia-árak Európában, továbbáaz előállított energia 70%-át szénből állítják elő, ami a szén-dioxid-kibocsátás költségei miatt drága.

A gáztárolók telítettsége

A Moody’s szerint a gáztárolók kapacitásának november végi rekordmagas szintje (mintegy 97,5%)  miatt valószínűtlen, hogy Európában energiahiánnyal kell számolni a fűtésszezon alatt.

Elemzők szerint a tárolók kapacitásának kb fele fog kiürülni a szezon végeztével. A legrosszabb forgatókönyv szerint is 35%-os töltöttség marad a tározókban.

Az USA felől 2024-év végére többlet LNG kapacitások jelentkeztek, illetve más szereplők is megjelentek a piacon, így 2024-től kezdve Európa kevésbé lesz sebezhető energetikailag. Viszont ez még nem jelent jót, csak rosszabb előre láthatólag már nem lesz.

Vélemény

Az EU zöld acél és egyéb zöld álma nem a realitások talaján mozog. A következő évtizedben 60%-kal több energiát kellene előállítani, amit csak külső forrásokból lehetetlen lesz végrehajtani. Az amerikai LNG pont olyan függőség, mint az orosz gáz, megjegyzem egyáltalán nem zöld.

Az ipar zöldítésére sokan megígérték, hogy napelemes kohók lesznek, ami jól hangzik de a napelem a lakosság számára lehet alternatíva de a nehéziparnak nem az.  Továbbá a nepelemek több mint 90%-a Kínából érkezik és Kína birtokolja a világ ritkaföldfém készleteinek döntő részét. Ez megint csak egy olyan függőség, amit az EU pont most szeretne elkerülni.

Európának mivel energiahordozókban szegény, de az álmai zöldek óhatatlan kérdés lenne, hogy az atomerőműveket, mint egyetlen valós és nem szennyező alternatívát elővegyék, amíg nem késő.

Ez nemcsak a lakosság, hanem a jövőbeni versenyképes ipar érdeke is egyszerre. Mert az tisztán látszik, hogy tartósan importból nem lehet versenyképes gazdaságot és magas életszínvonalat sem fenntartani.

Picture of Molnár Péter Zoltán

Molnár Péter Zoltán

Kereskedelmi Igazgató

Az acélipar szakértőjeként évek óta hagyomány nálunk, hogy kéthetente megosztjuk a legfontosabb acélipari híreket ügyfeleinkkel. Partnerhálózatunk növekedésével egyidőben született meg az az ötletünk, hogy létrehozzuk az Acél Magazint, ahol acélipari titkokat, friss információkat és hatalmas adag inspirációt osztunk meg vevőinkkel.

Számos gyárral és nemzetközi szervezettel állunk napi kapcsolatban, így rengeteg információ fut be hozzánk, melyeket szívesen közvetítünk ügyfeleinknek. Hogy mit tartunk a legnagyobb sikerünknek? Ha vevőink sikeresek tudnak lenni az acéliparban. Az Acél Magazin ebben nyújt segítséget!

Hasonló cikkek