A héten ha nem is nagy fordulat de fordulat következett be az ajánlati árak között. A mélyponthoz képest a kereskedhető ár 30 EUR/T szinttel magasabb, mint volt.
Ezt nagyban támogatja, hogy a készletek elkezdtek minden nagyobb SSC-ben kritikus szint alá csökkenni, illetve az import kevésbé versenyképes a világban tapasztalható szállítási nehézségek miatt.
A kvóták helyzete is nagyban könnyítette a „hazai” gyártóművek alkupozícióját. Azonban az áremelés továbbra sem kereslet, hanem költség alapú. A kereslet nem tért vissza sajnos a piacokra. Így amíg ez fennál jelentősebb áremelést nem lehet elképzelni. Viszont amennyiben megjelenik a várt kereslet nem hiszem hogy a gyártók nem lépnek meg drasztikus emeléseket.
Ehhez kellene hogy az EU-ban gyenge építőipari kereslet magára találjon illetve az autóipar és feldolgozó ipar is elinduljon felfelé. Ez nagyobb állami programok nélkül nem elképzelhető.
Jelenleg nem marad más mint a gyártóművek szűkítik a kínálatot és próbálnak egyensúlyt teremteni a piacon.
Ahogy az Eurometal is visszább vett az idei várakozásokból úgy érezhető, hogy az év első felében már nagy csodák nem fognak történni. Az elektromos autók zsákutcának bizonyultak, így aki ettől várta az autóipar megújulását esetleg erre alapozott most vakarhatja a fejét.
Prognózisom szerint az év második fele még hozhat meglepetéseket. Illetve ahogy elkezdenek nagyobb gyárak csődbe menni a keletkező vákuum könnyen jelentősebb árfelhajtó erőt jelenthet.