Szia Mester!
Egy érdekességet hoztam ma neked!
Sokszor hallom a szakmában, hogy Európának milyen lehetőségei vannak az acéliparban, és a zöldítés fogja elhozni az európai cél reneszánszát.
Ezt sokkal inkább tartom vágy alapú, mintsem valós gondolatnak. Viszont sok tekintetben a zöldítés valóban csökkenthet Európa bizonyos függőségein.
Szemléletes példa, hogy vasércből mekkora százalékát teszi ki Európa felhasználásában az import. Vasércben 100% a behozatal aránya, míg kokszolható szén esetén kizárólag Nagy-Britannia ahol „csak” 75% a behozatal, a többi nagy acélgyártó európai ország 100%-ban függ az importtól.
Kína 82%-ban szorul behozatalra, vasércből de kokszolható szén esetén ez a szám csak 12%. India esetén ércből kvázi önellátó a 3%-os behozatalt nyugodtan nevezhetjük annak, de kokszolható szén esetén 55% az import aránya.
Ami valamennyire meglepő volt, hogy az USA nehézipara kvázi mennyire független az import arányától. Vasércben 14% az import míg szén esetén 3%.
Az iparilag rendkívül fejlett Japán pedig hasonló mintázatot követ az európai versenytársakéval.
Ami miatt a hulladékkal külön kell foglalkozni, a zöldítési vágyak miatt van. A zöld acél előállítása nagyrészt elektro-ívkemencében történik, ami által a hulladék szerepe felértékelődik.
Nem véletlen, hogy EU döntéshozói szinten beszélnek a hulladék kivitelének a megszűntetéséről, illetve érdekes, hogy a nagyobb gyártóművek, vagy bányavállalatok elkezdtek elképesztő ütemben beruházni a hulladékos cégekbe.
A zöld acél, vagy véleményem szerint a zöldebb acél elkerülhetetlen fejlődési szint, ennek a kivitelezése, ami jelenleg számomra több kérdést tartogat, mintsem választ látok. Egy valami biztos, hogy a hulladéknak és a jól felépített hulladékos cégekre hatalmas lehetőségek várnak a közeljövőben. Európa új aranya a hulladék lesz.
Vélemény
Ez azonban nem jelenti, hogy a klasszikus értelembe vett kohászat nem fog párhuzamosan működni. Egyre inkább két sebességessé válik a világ az egyik oldalon a zöld sarokban a „zöld acél” a piros sarokban a hagyományos technológia.
A számok egyértelműen mutatják, hogy a világ nehézipara nagyon összetett és sok összetevőben egymásra vannak utalva az országok. Így a CBAM bevezetése, lehet a reneszánsz helyett egy európai bezárkózás korszakának a kezdete. A történelem megmutatta, hogy a bezárkózó birodalmak nemsokáig maradtak birodalmak. Addig is bízzunk a reneszánszban.
A képek forrása: Image by wirestock on Freepik
